A fakopáncsok

A hazánkban is oly népszerű fakopáncsok közül most a kis-, közepes- és a nagy fakopáncsról fog szólni ez a kis cikk, amelyben a különbségek mellett szokásos módon, érdekességeket is igyekszem felsorakoztatni a fák doktorairól! :) 

Az én kertemben leginkább nagyok találhatóak, közepessel és kicsivel még sajnos nem futottam össze ezen a kelenföldi környéken. 

Gyors alapok - különbségek

Nagy fakopáncs

Tudományos neve: Dendrocopos major

Magyarországon védett, értéke 25.000 Ft

Hossza: 22-23 cm

Szárnyfesztávolsága: 34-39 cm 

Súlya: 85 g

A nagyoknál fekete fejbúb, tarkónál piros tollazat figyelhető meg (hímeknél), ahová teljesen elér a csőrtől induló fekete bajuszsáv.

Piros szín tehát a tarkójuknál és a hasuk aljánál is megtalálható. 

Hallgasd meg a nagy fakopáncs hívóhangját:

Hol fészkel? A fa odvaiban találnak otthonra, amit egy nyárnál hosszabb ideig nem is használnak.

Mikor költ? Májusban 4-7 tojás is lehet a fészekben, amelyeket a páros mindkét tagja óv és melegít 10-12 napon át. A tojásból való kikelés után a kis-nagy fakopáncsok 20-25 nap múlva már ki is repülnek.

Mit eszegetnek szívesen? Télen a luc- és tűfenyők magvait is szívesen eszik, amely magokat egy olyan alapzatra viszik, amin könnyen fel tudják törni. Ebben az időszakban még a madáretetőket is látogatja, ahol a mogyoró és a földimogyoró az egyik nagy kedvence! A többi évszakban az étlap  kibővül, változatosan táplálkoznak rovarokkal, és előfordul, hogy más madár tojását vagy fiókáját is megkóstolja. 

Hogy néz ki a tojó, a hím és a fiatal? Beszéljenek a képek. Ha a képekre kattintasz, nagyobban előjönnek, szemkímélően! :)


Közép fakopáncs

Tudományos neve: Dendrocopos medius

Magyarországon védett, értéke 50.000 Ft

Hossza: 20-22 cm

Szárnyfesztávolsága: 33-34 cm

Súlya: 50-80 g

Ahogy a nagy fakopáncsnál a fejük búbja fekete tollazattal borított, az a közép fakopáncsnál piros (hímeknél). Bajuszsávja nincs, csak a tarkójától a begye irányába húzódik egy fekete sáv. 

Hasuk alján a piros szín itt már kevésbé intenzív, de még megtalálható.

Hallgasd meg a közép fakopáncs "dalolását":

Hol fészkel? A közép fakopáncs úgy körülbelül 1,25-4,5 méterrel a föld felett fészkel egy 35 cm mély odúban, melynek bejárata 5 cm átmérőjű.

Mikor költ? Késő áprilisban 4-7 tojás is lehet a fészekben, amelyeket a páros mindkét tagja óv és melegít 11-14 napon át. A tojásból való kikelés után a kis-közép fakopáncsok 21-23 nap múlva már ki is repülnek.

Mit eszegetnek szívesen? Szinte egész évben csak rovarokkal táplálkozik, de a növények közül szívesen fogyaszt magokat, bogyós gyümölcsöket.

Hogy néz ki a tojó, a hím és a fiatal? Beszéljenek a képek. Ha a képekre kattintasz, nagyobban előjönnek, szemkímélően! :)


Kis fakopáncs

Tudományos neve: Dendrocopos minor

Magyarországon védett, értéke 50.000 Ft

Hossza: 14-15 cm

Szárnyfesztávolsága: 25-27 cm

Súlya: 17-25 g

Mérete körülbelül egy feketerigóéval megegyező. A hím fejtetője piros, a tojóé fekete. Ő jobban hasonlít a nagy fakopáncsra, de szárnytollazata végig sávos, és a hasa alján nem található vörös tollazat. 

Hallgasd meg a kis fakopáncs hívóhangját (kicsit egyezik a nagy fakopáncséval):

Hol fészkel? A kis fakopáncs fészke a korhadt fákon úgy körülbelül 3-7 méter magasan helyezkedik el, de láttak már a föld felszínétől számítva fél méter magasságban elhelyezkedő fészket is.

Mikor költ? Májusban 4-8 tojás is lehet a fészekben, amelyeket a páros mindkét tagja óv és melegít 13-14 napon át. A tojásból való kikelés után a kis fakopáncsok 19-21 nap múlva már ki is repülnek.

Mit eszegetnek szívesen? Rovarokat, fákban éldegélő lárvákat.

Hogy néz ki a tojó, a hím és a fiatal? Beszéljenek a képek itt is. Ha a képekre kattintasz, nagyobban előjönnek, szemkímélően! :)


Érdekességek a fakopáncsokról

1. Fejfájásmentes kopácsolás matematikai pontossággal

Ahogy azt az amerikai focistáknál megfigyelték, hiába a kipárnázott fejvédő, az agyuk olyannyira nincs biztonságban a játékok és az évek során és múlásával, hogy egy idő után ténylegesen roncsolódnak az agyi szövetek. Hát akkor mi a helyzet a fakopáncsokkal, akiknek az életük része ez a fejet és csőrt nem kímélő kopácsolás? 

A fakopáncsok gyorsan és kitartóan, akár 10-40 kopogást képesek elérni mindössze egyetlen másodperc alatt, azt is 90 fokos szögben végzik, hogy a leghatékonyabb legyen! Egy nap alatt pedig összesen 8000-12.000 kopácsolást is képesek véghezvinni. Jogos a kérdés, hogy hogy nem szédülnek bele ebbe az őrületes tempóba?

A válasz nagyon egyszerű: a csontozatuk ehhez igazodott. Koponyájuk extra vastag, és szivacsos szakaszokat is tartalmaz (a képen "Spongy bone"), mint egyfajta lengéscsillapító. Ez a rendszer jól megvédi az agyukat az ütések közben. De ezen kívül egy extra csont is segít az agyukat a "helyükön tartani", így már biztos, hogy nem kapnak agyrázkódást. :) A koponyacsont tehát úgy van felépítve, hogy az erőhatások ne az agy felé irányuljanak.

A "hyoid" a madár nyelve teljes egészében mely hátul keratinizálódott, végigível a koponyáján és az orrlyuknál landol. Tompítja a fával történő ütközést, olyan, mint egy biztonsági öv.

2. A nyelvük, mint egy nagyon-nagyon hosszú nyílvessző. De miért hosszú, és miért nyílvessző?

A fakopáncsok nyelve 100%-ban úgy fejlődött ki az evolúció során, hogy a fákból egyszerűen és könnyedén fel tudják vele nyársalni a benne lakozó kis rovarokat.

Ehhez segítségül egy képet beillesztek, ami jól láttatja, hogy milyen a nyelvük. Tényleg, mint egy nyílvessző. A csőrüknél összességében 3-szor hosszabb is lehet a nyelvük, bár vannak olyan fakopáncsfajok, amelyeknél rövidebb. (Tehát nem minden fakopáncstípusnak egyforma hosszúságú)

3. Nem csak a fákat kopácsolják ám! 

Nyaranta sokszor megfigyeltem, ahogy a villanyoszlop tetején egy nagy fakopáncs bőszen kopácsolgat a csőrével a fémes szerkezeten. Csak úgy visszhangzott, több utcán át (vagy talán több is volt az, mint pár utca. Úgy belendült, hogy tényleg nagyon messzire eljutott). Ezek a kopácsolások  természetesen nem ételszerzés, vagy odúkialakítás miatt történnek, hanem egyfajta territoriális jelzésnek. Így mindenki tudatja a fajtársaival, hogy ki hol van, kinek melyik a fő területe. Ez a kopácsolás jellemzően januártól júliusig tart.

4. Extrém körülmények kipipálva - nehézségi gyorsulás

Az ember 300 G terhelést bír ki mielőtt elájulna (itt gondolhatsz a G centrifugára is).

A fakopáncsok 4000 G erőt is kibírnak! Hogyan lehetséges ez? 

A kisebb állatoknak, mint a fakopáncsnak, az agyuknak sokkal kevesebb helyük van a koponyában ami tompítaná az ütközést, de ez azért nem probléma, és azért bírják jobban a terhelést, mert az agyuk tömege sokkal, de sokkal kisebb, mint a miénk. 

A becsapódás mértéke mindig a sebesség és a tömeg függvénye. 

5. Stabilan a fán - fő segítők a kúszólábacskák és a farktollak 

A lábfejükön két lábujj előre, kettő pedig hátrafelé áll. Ez utóbbiak segítik őket a megtámasztásban, miközben a fa oldalán megpihentek, vagy belekezdtek a munkálatokba.

A madár lábának megvizsgálásából könnyen és azonnal kideríthetjük, hogy a madár milyen körülmények között élhet, ami alapján következtetéseket vonhatunk le az étrendjével kapcsolatban is és egyéb más szokásaira is. (Csak úgy, mint a csőr kielemzésénél, amit egy korábbi cikkemben láttattam, itt megnézheted)

Az erős farktollaik is támaszként szolgálnak, hogy függőleges helyzetben minél kevesebb erőt kelljen a madárnak kifejtenie, egyszerűen úgy működik, mint a szék lába. A csigolyáik száma megnövekedett, pont azért, hogy a farktollaik erősek és stabilak legyenek.

6. Trükkös orrnyílás

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha a madár naponta ennyiszer képes a fa kopácsolására, hogy hogy nem tüdőzi le az ezzel járó finom port? 

A megoldást az orrnyílásuknál kell keresni. Ugyanis az orrnyílásuknál sűrű sörteszerű tollacskák vannak, amik megakadályozzák, hogy a finom porszemcsék bejussanak a légzőszervükbe.

7. Ásó kapa nagyharang! De tényleg! :)

A fakopáncsok is (ahogy sok sok más állat még) monogám, egy életre választanak párt maguknak.


Itt a vége fuss el véle, de ha szeretnél látni egy nagyon álmos fakopáncsot, akkor csak kattints a következő videóra! A kényelem fontos! :)


Tetszett a cikk? Akkor kövesd a Facebook-oldalam, ahol első kézből értesülhetsz arról, ha egy újabb érdekességet teszek közzé! :)

A dendrocopos major-ról készült kitűzőt vagy nyakláncot itt megtalálhatod!